Közeledik a befejezés
- 2009-06-10 16:24:53
A múlt héten Dejavu olvasónk azt kérdezte tőlünk, hogy a külső téglaburkolatot ki kell-e szellőztetni? (A bejegyzést, amire a hozzászólása érkezett, itt találja)
A válasz az, hogy igen. Az indokláshoz kattintson a tovább gombra.

Ahogy közelít az építkezés a befejező munkálatokhoz, úgy válik egyre fontosabbá a szakmunkás brigádok munkájának szervezése. Nagyon hamar elő tud állni az a helyzet, hogy a munkások egymást akadályozzák, időben és térben egyaránt. Már elhagyta az építkezés azt a fázist, amikor csak a kőműves dolgozott, és építette a szerkezeteket szépen sorban egymás után.
Az elmúlt héthez hasonlóan a házban a gépészek dolgoztak, de már a tetőtérben, miután az ácsok levonultak, így nem zavarták egymást. A kőművesek pedig el tudták kezdeni a külső homlokzati téglaburkolat készítését. Már néhány sort leraktak, ezért már nemcsak a ház formája látszik, hanem a végső megjelenése is körvonalazódik.
Az elmúlt héten gondos szervezés mellett – a négy brigád munkavégzését nem volt egyszerű összekoordinálni – sikerült az építkezésnek abba a fázisába érkezni, hogy a házat már be lehet kulccsal zárni.
Azzal, hogy az ácsok a tetőszerkezettel az elmúlt héten elkészültek, hirtelen felgyorsultak az események, és egyszerre több fronton zajlottak a munkák. Ez azt is jelenti, hogy a házban egy időben több brigád is dolgozott.




A múlt hét is a kőművesek dicsőítésével telt.
A munka dandárját most a terasz boltív zsaluinak elkészítése
jelentette. Ez az elsőre nagyon egyszerűnek tűnő feladat, sok
odafigyelést igényel. Meglegyen a megfelelő kötés a boltívek és az
oszlopok között, ne repedjen meg rajta a vakolat …
Egész héten is a kőműveseké volt a főszerep.
Szépen emelkedett a fal, míg elérte a végleges magasságot. A képeken jól látható, hogy semmiképp nem lehet túllépni a tervben leírt magasságot. Abban az esetben, ha az alkalmazott téglával nem jön ki a magasság, kisebb méretű téglával fejezzük be a falat.
Bekerült az összes áthidaló – nyílásonként kettő, egymás mellé. Az áthidaló feletti részt, a Porotherm alkalmazástechnológiája szerint kétféleképpen lehet kitölteni egész sorrá. Vagy kisméretű téglával, vagy – mint a mi esetünkben is – betonnal. A beton esetében fontos odafigyelni a hőhíd kialakulásának lehetőségére, így kívül, belül gondosan szigetelni kell.
A ház hátsó traktusán, a terasznál boltívek lesznek. A boltíveket oszlopok tartják, melyek betonból készülnek. A betonoszlopoknak közvetlen összeköttetésben kell lennie a betonaljzattal, illetve a födém betontálcájával. Ezen a képen jól látható, hogy az aljzatbetonból kiáll a vasalás.
Erre teszik az első zsaluköveket. A közepébe kerül az oszlop vasalása. Erre sorban ráhúzzák az oszlop zsaluköveit, majd a közepét kitöltik betonnal. A vasalat túllóg az oszlop tetején, belelóg a födém betonjába. Amikor kiöntik a betontálcát, közvetlenül be lesz kötve az oszlop alul is, felül is.
A ház kétszintes lesz. A felső szintnek a betontálcáját a jövő héten kezdik el alázsaluzni. Ehhez megérkeztek a betonhálók.
A csapadékvíz ülepítőre rákerült a földréteg is, illetve a csatornaelem. A csatornaelemhez, körbe fölfeltöltés kerül, így majd szépen belesimul a környezetébe.
Bár ma reggel tisztességesen szakadt az eső, még várunk a jobb időre, hogy dolgozni lehessen.
A héten „csak” a kőművesek dolgoztak. Ketten vannak, így gyorsabban emelkedik a fal. Már fejmagasságnál is feljebb vannak.
Kész az emésztő. Már csak szépen be kell temetni.
A képek alapján jól látható, hogy teljesen zárt a rendszer. Ez azt jelenti, hogy sem az alján, sem az oldalán nincs lyuk. Az aknafedéltől és a befolyó csonktól eltekintve légmentesen zár. Ez nagyon fontos környezetvédelmi szempontból. Régen szokás volt úgy készíteni az emésztőt, hogy a falát lyukacsos téglából építették vagy csak a fal alá tettek sávalapozást és nem volt az emésztőnek alja. Így kevesebbet kellett szippantani. Ez ma már nem megengedhető és minden, magára valamit is adó kivitelező teljesen zárttá építi az emésztőt.
Megkezdődött az építkezés leglátványosabb szakasza, a falak felhúzása – illetve felrakása. Ilyenkor látszik, hogy épül a házunk és, hogy dolgoznak a kőművesek :o)
Jelen esetben 30-as téglafal lesz. A nyílászárókhoz a parapet magassága (ez az ablakkönyöklő magasság tudálékos neve) pont 4 téglasornyira van. Ebből majd lejön a belső burkolat magassága. A falakat úgy kezdik el rakni, hogy az aljzatbetonra megrajzolják, illetve kizsinórozzák a falak és az ajtók helyét. Erre oda kell figyelni, mert ha kifelejtjük az ajtók helyét, nehéz átmenni az egyik helyiségből a másikba.
A téglafal alá először egy bitumenlemez szigetelő réteg kerül. Ez a békebeli kátránypapír modern megfelelője. Erre azért van szükség, hogy az aljzatbetonon keresztül, a kapillaritás elvén felszívódó nedvesség ne szívódhasson tovább a falba. A későbbiek során természetesen az egész aljzatbeton le lesz burkolva ilyen bitumenes szigetelőlemezzel. Azért várnak még vele, mert ha már most leterítenék, a falazás közben a folyamatos taposástól szépen kilyukadna.
Jól látható, hogy a téglafal külső síkja megegyezik az aljzatbeton, illetve a szigetelés külső síkjával.
A falak találkozásánál a téglákat kötésben rakják. Ez annyit tesz, hogy a két falból, felváltva teszik át a téglákat a másik falba.
Olyan esetben ha például a gépészet miatt vékonyabb fal kell, más méretű téglát használnak, aminek a felső síkja is más lesz. Ezt vagy a téglák vágásával vagy a falszakasz felső síkjának, zsalu közötti kivakolásával egészítik ki a fő fal téglasorának síkjáig.
Sajnos a mai téglák nem olyan minőségűek, mint a békebeliek, ezért nehezebb darabolni, könnyen törik – több a hulladék. Erre figyelni kell az anyagmennyisé-számításnál is.
A szépen ledöngölt feltöltésre kerül az aljzatbeton.
Ahhoz, hogy a beton ne folyjék szét a városban, körbe kell zsaluzni azt a területet, ahová önteni szeretnénk.
A beton önmagában viszonylag gyenge teherviselő, ezért az ilyen igénybevételnek kitett helyeken kötelező a vasalás. A megfelelő vasalás kiszámítása nem is olyan egyszerű dolog. Statikai mérnök számítja ki, hová, milyen vastag és milyen sűrűségben elhelyezett betonvasalás szükséges. Fontos arra is figyelni, hogy avasalás a beton vastagságának közepén legyen, tehát a lerakott vasbeton-hálót olyan magas „lábra” kell tenni, hogy a tervezett vastagságú beton közepére essen.
A betonnak teljesen más a hőszigetelési mutatója, mint a falazó anyagnak, legyen az tégla, gázbeton vagy bármilyen könnyűszerkezetes falazat.
Ahhoz, hogy a két anyag típus találkozásánál ne alakulhasson ki hőhíd és a későbbiek során ne penészesedjen a padlónál a fal, az aljzatbeton külső síkját hőszigetelni kell. Ezzel közel egy szintre hozzuk a két anyag hőszigetelését és gyakorlatilag megszűnik a hőhíd lehetősége.
Kész a zsaluzás, kész a vasalás, kész a hőszigetelés. Jöhet a beton. Ismét a PUMIX-ot vettük igénybe erre a célra.
Hogy lesz egy viszonylag nagy területen, egyenlő magasságú a beton a teljes felületen?
A zsalut olyan magasra készítik, mint a későbbi beton teteje. A betonozást a zsaluzás mentén kezdik, a tetejét a zsalu magasságához lehúzva.
Ezt követően kétméterenként húznak csíkokat az alap felületén betonból és azt egy vízmértékkel hozzák szintbe a külső beton magasságához.
Ha készen vannak a csíkok, kitöltik a köztes felületeket is. Így szép, egységes aljzatbetont lehet készíteni.
Tehát még egyszer, röviden az aljzatbetonozás:
1. Zsaluzás
2. Hőszigetelés
3. Vasalás
4. Betonozás a zsaluzat mellett
5. Betoncsíkok kétméterenként
6. Köztes felületek betonozása
7. Örülés :o)
Most készült fotó a kulékaviccsal feltöltött csapadékvíz szikkasztóról is. Erre jön a csatornafedél, illetve a töltőföld a terepszint síkjáig.
Mérnökként tervezéssel és kivitelezés szervezésével, irányításával foglalkozom a cégnél. Ezért is az én feladatom, hogy a blog rendszeresen új információval és tartalommal legyen ellátva. Bízom abban, hogy a blogot böngészve hasznos tanácsokkal szolgálhatok Önöknek.